Kutatások

Turizmus és regionalizmus a Káli-medencében (1999–2000)

 Az OTKA által támogatott, s a pécsi Kommunikációs Tanszék diákjaival közösen végzett kutatás arra keresett választ, hogyan függ össze egy sajátos társadalmi-kulturális gyakorlat - a turizmus - illetőleg egy földrajzi-társadalmi jelenség - a regionalizmus (a szubnacionális, regionális egységek felértékelődése) - egy adott földrajzi téren, a Balaton-felvidéken, a Káli-medencén belül.

A neoavantgárd kultúra és a szubkultúra kapcsolata (2000–2006)

A kutatás a magyar neoavantgárd művészet társadalmi hátterét vizsgálta, elsősorban a hetvenes-nyolcvanas évek irányzatai alapján. A hivatalos, pártállami kultúrával szembehelyezkedő művészcsoportok (Fölöspéldány, Lélegzet, alternatív zenekarok stb.) tevékenységét egyrészt a kulturális ellenállás szempontjai alapján közelíti meg, másrészt vizsgálja az új avantgárd művészet által használt médiumok (testművészet, kísérleti film, akcióművészet, szóbeli költészet, punk- és egyéb popzene stb.) kommunikációs vonatkozásait is.

A kastély, a falu és az erdő – A lokalitás képei Belső-Somogyban (2001–2003)

A Tanszék önálló kutatási projektjében egy földrajzi tér utóbbi 50 évben végbement sajátos társadalmi-kulturális átalakulási folyamatait vizsgáltuk Belső-Somogyban.

Diskurzusok a civil társadalomról (2003–2005)

A kutatás a civil társadalom körül a rendszerváltás után kibontakozó és a mai napig tartó értelmiségi közbeszédet vizsgálja. A projekt keretén belül sor került az e témakörben megjelent tudományos jellegű tanulmányok, kézikönyvek, monográfiák felkutatására, illetve diskurzuselemzés útján történő feldolgozására.

Változó regionális identitás – átalakuló helyi társadalom (2004–2006)

A kutatás célja: az empirikus társadalomkutatás módszereivel megvizsgálni, hogy a jelenlegi magyar társadalomban milyen szinteken zajlik a regionális átalakulás, egy sajátos lokális-regionális identitás létrehozása, milyen új, Nyugat-Európából érkező szereplők, milyen szándékokkal és értékekkel vesznek részt ebben a folyamatban, milyen konzekvenciái vannak a migránsok jelenlétének a régiók fejlődését illetően, az ottani életminőség vonatkozásában. A kutatás az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok pályázatának köszönhetően valósult meg 2004-2006 között.

 

 

Aprófalvak és aprófaIusiak esélyei (2004–2007)

Magyarországon a rendszerváltozás erőteljes polarizáló tendenciákat indukált gazdaságban, társadalomban, települési struktúrában egyaránt. Az aprófalvak túlnyomó többsége a különböző jellegű és eredetű hátrányok metszéspontjában áll, ahol a rendszerváltozás után felerősödött az átfogó hanyatlás. Az aprófalvas régiók végletes és végzetes leszakadásának komoly veszélyét dokumentálják az ott élők korszerkezetét, képzettségét, foglalkoztatottsági fokát, jövedelmi pozícióit mérő mutatók, amelyek azt igazolják, hogy szoros és egyenes összefüggés mutatkozik a településnagyság és a boldogulási esélyek között.

A városi kultúra és a fesztiválok – identitás, esemény, élmény (2004–2008)

A Pécsi Ünnepi Játékok, a Magyar Játékfilmszemle (1965-1982) és a Pécsi Országos Színházi Találkozó értelmezése. A kutatás szakirodalmi háttere: az utóbbi 10-15 évben Magyarországon is mindinkább megjelenő, társadalomtudományos indíttatású kommunikációkutatás kiemelten hangsúlyos területei közé tartozik a nyilvánosság működésmódjának, szervezeti formáinak, szereplőinek, sajátos tereinek empirikus eszközökkel történő kutatása; fogalmazhatunk úgy is, hogy a nyilvánosság a társadalmi kommunikáció jelenségszféráját értelmező, konstituáló alapfogalmak egyike.

Magasház: egy lakóegység társadalomtörténete (2005–2006)

A kutatás tárgya egy konkrét "laboratórium", az 1974-1977 között Pécsett felépített huszonöt emeletes Magasház. A kutatás tárgya és léptéke korántsem véletlen. Választása mellett szól, hogy Pécs városa a szocialista korszakban a lakótelep-építések s különösen az úgynevezett házgyári jellegű beépítések terén élen járt (itt épült az első házgyári tízemeletes ház is, s a Magasház építésekor a kivitelező Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat ugyancsak egy új, Magyarországon addig nem használt technológiával, a Jugoszláviából importált úgynevezett IMS-technológiával építette fel az épületet.

Civil életpályák – alternatív sikerstratégiák (2005–2007)

A kutatás arra keresi a választ, hogy (szociológiai értelemben) kik azok, akiket a mindennapi nyelvhasználat „civileknek” nevez; ők a nonprofit szféra szereplői, a civil szervezetek alapítói, vezetői, munkatársai, aktivistái. Honnan jönnek, milyen tudásokat, tapasztalatokat hoznak magukkal, miféle szimbolikus tőkét mozgósítanak? Milyen jellegzetes életutak vezetnek a civil szférába, milyen motivációk, értékek és érdekek jellemzik e szereplőket?

A fotográfiai mező szerkezete (2006–2007)

A kutatás a magyar fotóművészet jelenkori állapotát, szcénáit, művelőit, irányzatait szociológiai szempontok alapján vizsgálja. A magyarországi fotográfia két jelentős részterületének: a művészi fotográfiának, illetve a vele számos ponton érintkező, de főként gyakorlati problémákat felvető alkalmazott fotográfiának a feltérképezésére vállalkozik.