Tájékoztató BA végzős hallgatók részére

Fontos tudnivalók végzősök részére: BA képzés

Abszolutórium (végbizonyítvány):

Az abszolutórium a szak tantervének teljesítését igazoló irat. Minősítés és értékelés nélkül azt tanúsítja, hogy a hallgató a szakján, - a diplomamunka (szakdolgozat) elkészítésének kivételével előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségeiknek mindenben eleget tett. Az abszolutóriumot a TO állítja ki a jelen bekezdésben előírt követelmények teljesítése után, legkésőbb a záróvizsga-időszak első napját megelőző egy héttel; melyet a dékán aláírásával hitelesít.

 

Diplomamunka (általános tudnivalók):

A diplomamunka az egyetemi tanulmányok során a tudományos munkában szerzett képességeknek és jártasságoknak írásos formában történő bizonyítása, egy adott szakterületen témavezető segítségével végzett kutatás bemutatása és eredményeinek rögzítése révén. A diplomadolgozat tartalmi követelménye, hogy az nem állhat pusztán a szakirodalom eredményeinek mechanikus ismétléséből, hanem tükröznie kell a hallgató által föltárt összefüggéseket, következtetéseket, illetőleg kutatásai eredményét. A diplomadolgozat tartalmazza a témával kapcsolatos hazai és külföldi szakvéleményeket, a diplomamunkával bizonyítható, elérhető célkitűzéseket és alkalmazott tudományos módszereket, a vizsgált problematika kifejtését és a következtetéseket. Diplomamunkát minden szakon készíteni kell. A diplomamunka témája a szakkal kapcsolatos tudományterületek közül választható.

A diplomadolgozat témájának bejelentése, a záróvizsgát megelőző 9 hónappal, a TO által kiadott Diplomadolgozati témabejelentő lapon (A/4.01. sz. adatlap) történik, amelyet a témavezető tanár(ok) és a tanszék-, illetve programvezető(k) aláírással hitelesítenek. A témabejelentőt három példányban kell leadni a Tanszék oktatásszervezőjének.

A diplomadolgozat témája bejelentésének előfeltétele egy félév előkészítő szakdolgozati szeminárium. A téma bejelentését követően legalább még egy félévnyi szakdolgozati szeminárium teljesítendő, ami kurzuskóddal jelzett konzultáció. Ezek aláírással zárulnak, teljesítésükért a tantervben előírtak szerint kredit jár.

Kommunikáció- és médiatudomány szakon írt dolgozat követelményei:
A szakdolgozat célja, hogy a jelölt a választott témakörben bizonyítsa, hogy képes az elsajátított ismeretek szintetizálására, a tudományos munkához szükséges kezdeti lépések megtételére, valamint a választott nyelven való értekezésben megkívánt módszertani és stiláris eljárások alkalmazására. Amennyiben a hallgató szakon belüli szakirányt választ, szakdolgozatát abból kell megírnia. A szakdolgozat elkülöníthető főszöveg mellett tartalmazhat egyéb mellékleteket (jegyzetek, függelék, illusztrációk, stb.)

A szakdolgozat formai kritériumai:
A szakdolgozat belső címlapján az alábbi adatoknak kell szerepelni: a szakdolgozat címe, szerző neve, szakja, a konzulens oktató neve, beosztása, tanszéke, a szakdolgozat helye és a benyújtás éve.
A diplomamunka/szakdolgozat terjedelme legalább 40.000 n szóközzel, (kb. 20 oldal) amely nem foglalja magában a tartalomjegyzéket, a jegyzeteket, a bibliográfiát. Illusztráció értékű ábrákat, képeket, hangzó anyagot, stb. mellékletben kell a megadott terjedelmen felül a dolgozathoz fűzni. A főszöveget követően kell elhelyezni a függelékeket (illusztrációkat), a felhasznált irodalom és források jegyzékét.
A diplomamunkát/szakdolgozatot két példányban kell a Tanulmányi Osztályra az ütemezésben megadott határidőig leadni. A témavezetőnek a diplomamunkát/szakdolgozatot elektronikus formátumban elkészítve is le kell adni. A mellékletekre, függelékekre, jegyzetapparátusra, bibliográfiára vonatkozóan terjedelmi megkötés nincs.
A szakdolgozatokat kizárólag A/4-es lapra lehet nyomtatni. A szöveg oldal-formázásnak alábbi kritériumaival:

Margók: fenti, lenti, bal és jobb egyaránt 2,5 cm
Élőfej és Élőláb egyaránt 1,25 cm, Kötésmargó helye: balra
Betűtípus: Times New Roman CE; Betűstílus: Normal; Betűméret: 12
Igazítás: sorkizárt; Behúzás balra: 0 cm; jobbra: 0 cm;
Sorköz: 1,5 sor.

 

Záróvizsga

A hallgató a képzés lezárásaként záróvizsgát köteles tenni. A záróvizsgára bocsátás feltétele: a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése.

Záróvizsga a dékán által a záróvizsga-időszakokon belül kijelölt napokon tartandó.

Záróvizsga a felsőoktatási törvény ide vonatkozó paragrafusa alapján legalább két év képzési év elvégzése után tehető.

A záróvizsgára való jelentkezés (az A/4.02. sz. jelentkezési lapon) határideje a záróvizsga időpontját megelőző 70. nap. A határidő utáni jelentkezést már csak a következő záróvizsga-időszakra lehet elfogadni.

Mindazok a hallgatók, akik a záróvizsga kitűzött időpontját megelőző 70. napig diplomadolgozatukat e szabályzatban foglaltaknak megfelelően leadták, záróvizsgára bocsáthatók. Akik diplomadolgozatukat a szabályzatban foglaltak szerint leadták, de a kitűzött időpontban nem kívánnak záróvizsgát tenni, a záróvizsgázók vizsgaidőszakának végéig írásban nyilatkoznak erről a Tanulmányi Osztályon.

A záróvizsgára beosztott hallgatónak a halasztást a vizsga előtt 2 munkanappal déli 12 óráig az adott tanszéken jelezni kell. Be nem jelentett halasztás, indokolatlan távolmaradás elégtelen osztályzatot von maga után.

A záróvizsga nyilvános.

A záróvizsga záróvizsga-bizottság előtt történik. A bizottság elnökét, aki a Kar tudományos fokozattal rendelkező oktatója, valamint a bizottság tagjait a szakgazda/tanszék javaslatára a Kari Tanács egyetértésével a dékán bízza meg egy-három évre. Az elnök akadályoztatása esetén a dékán kijelöli a záróvizsga-bizottság elnöki tisztségét ideiglenes jelleggel betöltő személyt, tartós akadályoztatás esetén új elnököt kell megbízni. A záróvizsga-bizottság elnökből és legalább két állandó tagból áll. A bizottság tagja a vizsgázó opponense és/vagy konzulense. A tagokat a bizottság elnöke kéri fel oly módon, hogy a diplomamunka témájában kompetensek legyenek. Több szakon írott közös diplomamunka védésén a bizottság legalább egy meghívott tagjának a jelölt másik szakja valamely tudományterületét kell képviselnie. A bizottságba külső szakembert is be lehet vonni. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

A záróvizsgajegyet zárt ülésen alakítja ki a bizottság.

A záróvizsga részei - a záróvizsga részei és kiszámításának módja a tanulmányaikat 2010. szeptemberétől megkezdők számára:

A BA záróvizsga három komponensből tevődik össze:
• a hallgató összes tanulmányi átlagából,
• a szakdolgozat értékeléséből és a védésre adott jegyből, valamint
• a szóbeli záróvizsga eredményéből.

E három részjegy azonos súllyal, azaz 1/3 - 1/3 - 1/3 arányban teszi ki az oklevél minősítését.

Amennyiben a 3 részjegyből az egyik elégtelen, akkor az egész záróvizsga elégtelen. A következő záróvizsga időszakban csak az elégtelenre teljesített vizsgarész ismétlendő. A záróvizsgarészek sorrendjét a tanszékek határozzák meg.
Kitüntetéses oklevelet az a hallgató kaphat, akinek a záróvizsga eredménye és annak valamennyi részjegye 5(jeles), tanulmányai során 4(jó) érdemjegynél rosszabb osztályzata nem volt.

A záróvizsga részei és kiszámításának módja a tanulmányaikat 2006. szeptemberétől megkezdők számára:
A karon a záróvizsga külön érdemjeggyel minősített szóbeli részei:
a) szakdolgozat megvédése előzetesen feltett kérdések alapján;
b) vizsga a szakdolgozathoz kapcsolódó tudományágakból, azok meghatározott témaköreiből;
a záróvizsga eredménye a szakdolgozat megvédéséből szerzett érdemjegynek (a két bíráló által adott érdemjegy, valamint a védésre adott érdemjegy számtani átlaga kerekítés nélkül), valamint a szóbeli záróvizsgán szerzett érdemjegynek 1:2 arányú súlyozással kialakított átlaga, két tizedesjegyig történő kerekítéssel.

A BA-oklevél minősítését a záróvizsga eredménye adja.

Kitüntetéses oklevelet az a hallgató kaphat, akinek a záróvizsga eredménye és annak valamennyi részjegye 5(jeles), tanulmányai során 4(jó) érdemjegynél rosszabb osztályzata nem volt.

 

Nyelvi követelmények

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.