Kiadványok

- Guld Ádám-Havasréti József (szerk.): Zenei szubkultúrák médiareprezentációja. Budapest-Pécs, 2012, GondolatPTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék.

- Bódi Jenő - Pusztai Bertalan (szerk.): Túl a turistatekinteten.
Budapest-Pécs, 2012, GondolatPTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék.

- Császi Lajos: A Mónika-jelenség kulturális szociológiája. BudapestPécs, 2011, GondolatPTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék. "Eléggé anakronisztikus, hogy nemcsak a közvéleméy, de az értelmiség többsége sincs nálunk tisztában a bulvárosodás és az új televíziós műfajok jellegzetességeivel, és tágabb értelemben a média kulturális és társadalmi átalakulásának sajátosságaival.  Olyasmit kérnek számon az új média különböző műfajaitól, így a talkshow-tól, ami azoktól tematikusan, szerkezetileg és a néző elvárásait tekintve is idegen. Ennek a hiányosságnak a (részleges) pótlására vállalkozik ez a könyv." (Császi Lajos a könyvről)

- Szijártó Zsolt (szerk.): Köz/tér. Fogalmak, nézőpontok, megközelítések. BudapestPécs, 2010, GondolatPTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék.  A kötet a közterekkel kapcsolatos kortárs gondolkodásmódok (társadalomtudomány, városépítészet, kommunikáció- és médiatudomány, művészetelmélet) bemutatásán keresztül e különböző perspektívák közös metszetét kívánja felmutatni elméleti elemzéseken, esettanulmányokon és forrásszövegek közlésén keresztül.

- Maksa Gyula: Változatok képregényre. Budapest-Pécs, 2010, Gondolat-PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék. Ez a könyv, ahogy a címe is ígéri, a képregényekről szól. Pontosabban a médium némely jellegzetességéről, különféle kulturális változatairól, bizonyos (pl. ismeretterjesztő) kommunikációs helyzetekben betöltött szerepéről – nagyrészt médianarratológiai és médiakultúra-kutatási szempontokat érvényesítve.

- Havasréti József - K. Horváth Zsolt - Szijártó Zsolt (szerk.): A város láthatatlan mintázata. Pécs városa mint az emlékezet helye. Budapest-Pécs, 2010, Gondolat - PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék. A tanulmánykötet egy kutatószeminárium ötletéből született, melynek célja az volt, hogy olyan Pécs városával kapcsolatba hozható – a szó konkrét és absztrakt értelmében vett – „helyeket” próbáljunk meg felkutatni, melyek meghatározzák, kifejezik a pécsieknek a városhoz való viszonyát.

- Erdei Krisztián: A pécsi hiphop. Egy stílusközösség kultúrája. Pécs, 2009, PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék (Diplomamunkák 5.). Hogyan férnek meg egymás mellett a márkák szeretete, a fogyasztás és az ifjúsági kultúrákra jellemző tiltakozási formák?  Beszélhetünk-e egyáltalán társadalmi szembenállásról, illetve szubkultúráról a hiphop esetében? A tanulmány ezekre a kérdésekre keresi a választ, leírást nyújt a hiphopról egy sajátos kulturális közegben, vizsgálja a stílus fogyasztását és a márkaszimbólumokat. 

- Kovács Éva - Orbán Jolán - Kasznár V. Katalin (szerk.): Látás, tekintet, pillantás. A megfigyelő lehetőségei. Budapest-Pécs, 2009, Gondolat - PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék. A kötet írásai a pécsi Modernitás - Kultúratudományi Doktori Program azonos című műhelybeszélgetésére készültek doktoranduszok és tutoraik tollából, és rendhagyó kísérletnek tekinthetők a magyar vizuális tudomány interdiszciplináris beágyazására.

-Havasréti József: Széteső dichotómiák. Színterek és diskurzusok a magyar neoavantgárdban. Budapest-Pécs, 2009, Gondolat - PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék. A kötet írásai a magyar underground és neoavantgard kultúrával foglalkoznak. A tanulmányok hangsúlyt helyeznek a művek és a kulturális színterek kapcsolódási pontjaira, figyelembe véve, hogy a hazai avantgárd mozgalmak is fontosnak tartották az élet (a mindennapi élet, az életstílusok és életterek), valamint a művészet közötti határok lebontását.

- Glózer Rita: Diskurzusok a civil társadalomról. Budapest, 2008,  L'Harmattan. A civil társadalomról folyó értelmiségi diskurzus éppen ezért jóval több, mint a jelenség egyszerű leírása. Az értelmezések megalkotása a megszólalók stratégiai törekvéseit szolgálja: túlélést, sikerességet, legitimációt, szimbolikus tőkék felhalmozását egy átalakuló társadalomban. Ezért is a civiltársadalom-diskurzus története lényegében egy metafora története, egy olyan alakzaté, amely a rendszerváltozás folyamatának társadalmi léptékű feldolgozását kísérte. A könyv sok szövegrészlettel illusztrálva ezt a diszkurzív pályát mutatja be.

- Váradi Monika Mária (szerk.): Kistelepülések lépéskényszerben. Budapest, 2008, Új Mandátum. A könyv az MTA Regionális Kutatások Központja és a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének közös, "Az aprófalvak és az aprófalusiak esélyegyenlőségéért" című, az NKFP által támogatott kutatás keretében született tanulmányokat tartalmazza.

- Szijártó Zsolt: A hely hatalma: lokális szcénák - globális folyamatok. Budapest-Pécs, 2008, Gondolat - PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék.

- Wilhelm Gábor (szerk.): Hagyomány és eredetiség. Budapest, 2007, Néprajzi Múzeum (Tabula könyvek 8.). A hagyomány és az eredetiség témaköréhez kapcsolódó tanulmányok találhatók a kötetben, a cigány kultúra képi megjelenítésétől kezdve a Széchenyi-kultuszon keresztül a DJ-kultúráig.

- Kovács Éva (szerk.): Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet. Budapest – Pécs, 2007, Néprajzi Múzeum – PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék. Vállalkozásunk kísérlet. Egy nagyobb volumenű kutatás keretében magyar aprófalvak, aprófalvas térségek életlehetőségeit vizsgáltuk, ennek módszertani segédanyaga a kötet. Olyan anyagot szerettünk volna összeállítani, amely bevezet a magyar community studies rövid történetébe, és felvázolja azokat a témákat, melyek az elmúlt két évtizedben meghatározóvá váltak a tárgyban. Olyan módszereket ismertet a kötet, melyek kipróbált eszközei a közösségek tanulmányozásának, végül ezek alkalmazásába is bepillantást enged. A könyv szerzői egytől egyig terepmunkások, és „módszertani feszességen” edződött gyakorlott kutatók; közös célunk az, hogy a kvantitatív kutatásoknak tulajdonított „fegyelmezett” megfigyelést a kvalitatív vizsgálatokban is meghonosítsuk.

- Havasréti József: Tudományos írásmű. Budapest - Pécs, 2007, HEFOP – PTE BTK. A tankönyv a BA szintű bölcsészképzésben résztvevő hallgatók számára készült, és a tudományos közlés alapvető műfajait, az értekezés szerkezetét; valamint a bibliográfiakészítés, a jegyzetelés, a könyvtárazás kérdéseit, az anyaggyűjtés és megírás részleteit illetően nyújt tájékoztatást olvasóinak.

- Gyuricza Eszter: Árny és fény együtt jár. Széchenyi elmebetegsége és halála a kulturális emlékezetben.
Pécs, 2006, PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék (Diplomamunkák 4.). A kulturális emlékezet és az irodalmi kultuszok tanulmányozása két olyan terület, mely az elmúlt évtizedben a kulturális antropológia, a kultúraelmélet és az irodalomtudomány egymásba kapcsolódó törekvéseinek köszönhetően vált társadalomtudományos sikerágazattá. Széchenyi István naplói ideális terepet nyújtanak egy összetett szempontokat felvonultató vizsgálat számára, mely a naplók fogadtatása és szerteágazó utóélete alapján ad választ a naplószövegek autoritásával, a grófra vonatkozó kulturális emlékezet formálásával, a Széchenyi körüli kultusz működésével kapcsolatos kérdésekre.

- Feischmidt Margit (szerk.): Erdély-(de)konstrukciók. Budapest – Pécs, 2005, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék. (Tabula könyvek 7.). A kötet szerzői a mai Erdély-képek ellentmondásosságát vizsgálják olyan konkrét és tipikus helyszíneken és helyzetekben, amelyek az Erdélyről és az erdélyiekről való beszéd legfontosabb esetei. Vizsgálják a Magyarországról Erdélybe irányuló turizmust, a zarándoklatokat és az Erdélyből Magyarországra érkező, illetve a két hely között rendszeresen mozgó emberek életének helyszíneit. A kötetben található tanulmányok jelentős részét a tanszék hallgatói (Vörös Gabriella, Molnár Péter, Pulay Gergő, Bodnár Anita és Kiss Tamás) írták.

- N. Kovács Tímea - Böhm Gábor - Mester Tibor (szerk.): Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban. Budapest, 2005, Kijárat. A kötet a 2004-ben Pécsett megrendezett Terek, képek és tér-képek konferencia előadásaiból közöl válogatást. Az elmúlt évtizedekben a városkutatás mindinkább az interdiszciplináris érdeklődés középpontjába került, ami részint azokkal a társadalmi, demográfiai változásokkal magyarázható, amelyek nyomán hamarosan a világ lakosságának feléből városlakó lesz. A városok azonban nemcsak kiterjedésük vagy nagyságuk okán képezik társadalomtudományi megfontolások tárgyát. A város ugyanis nem csupán épületek, utcák és terek együttese, különböző társadalmi csoportok lakóhelye, eltérő életformák színtere, hanem olyan metaforikus hely, amelyet a fizikai terek és a kulturális narratívák egymásra hatása jellemez. A kötet tanulmányai e folyamatokat vizsgálják, irodalomtörténész, történész, kommunikációkutató, etnográfus szerzők tollából.

- Bíró László: Önkormányzati információs rendszer az interneten. Pécs, 2004, PTE BTK Kommunikációs Tanszék (Diplomamunkák 3.). A könyv az önkormányzatok információs rendszerét vizsgálja; főként a hálózatok szerepére, az információk lokalizációjának kérdéseire fókuszál. Történeti áttekintést nyújt a térképekről, a térképészetről, s a geográfia tudományában megjelenő szellemi áramlatokról, ezt a digitális térképek, a térinformációs rendszerek, illetve azok technológiai megvalósításának ismertetése követi.

- Kovács Éva (szerk.): A gazdasági átmenet etnikai tájképei. Budapest – Pécs, 2004, Teleki László Alapítvány - PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék. A közép-európai országok életében igen fontos fordulópontot jelentett a rendszerváltás: a hosszú ideig tartó, keleti orientáció után a régió országainak lehetősége nyílt a Nyugat felé fordulni, átalakítani gazdasági szerkezetüket és politikai berendezkedésüket, s mindezekkel együtt egy új fejlődési pályára állni. Az átalakulás során létrejött, napjainkra jellemző társadalmi és gazdasági képződmények, cselekvési minták többsége a keleties és a nyugatias elemek kombinációját mutatja, amelyek működését és továbbfejlődését akkor érthetjük meg, ha feltárjuk kialakulásuk körülményeit, s az őket körülvevő társadalmi közeget. Természetesen sokféle nézőpontból lehet vizsgálni az átmenet időszakát, a könyv ezen aspektusok közül egyet, az átmenet és az etnicitás összefüggéseit emeli ki.

- Havasréti József – K. Horváth Zsolt (szerk.): Avantgárd: underground: alternatív. Popzene, művészet és szubkulturális nyilvánosság Magyarországon. Budapest-Pécs, 2003, Artpool – Kijárat – PTE Kommunikációs Tanszék. A kötet az 1970/80-as évek kultúrájában jelentős szerepet játszó alternatív pop-zenekarok és a társművészetek kapcsolatát járja körül. Az itt közölt írások nem nyújtják a korszak átfogó képét, hanem esszék és tanulmányok segítségével közelítik meg az időszak meghatározó alkotóit, műveit, teljesítményeit, így például az URH, az Európa kiadó, a Trabant, a Spions és más zenei csoportosulások esetében.

- Fejős Zoltán - Szijártó Zsolt (szerk.): Helye(in)k, tárgya(in)k, képe(in)k. A turizmus társadalomtudományos magyarázata. Budapest, 2003, Néprajzi Múzeum. (Tabula könyvek 5.). A turizmus közegét tárgyi és képi objektivációk, kulturális stílusok, szimbólumok folyamatos áramlása hozza létre. A kötet tanulmányai azokat a helyeket mutatják be, ahol a turisták megfordulnak: legyenek azok metropoliszok emberektől és járművektől zsúfolt mesterséges tájai vagy világtól elzárt települések „érintetlen” területei. Más tanulmányok azt vizsgálják, hogyan működnek a különböző turisztikai „képzeletgyárak”; azaz: milyen képek és tárgyak termelése illetve fogyasztása jellemzi a különféle turista-tevékenységeket.

- Fejős Zoltán - Szijártó Zsolt (szerk.): Egy tér alakváltozásai. Esettanulmányok a Káli-medencéről. Budapest - Pécs, 2002, Néprajzi Múzeum - PTE BTK Kommunikációs Tanszék. (Tabula könyvek 4.). A kötetből képet nyerhetünk arról, hogyan válik a 70-es években még pusztulásra ítélt, periférikus helyzetben lévő terület országosan is felkapott nyaralóhellyé és miképpen jön létre egy sajátos szabadidő-eltöltési gyakorlat, amely a Balaton-part tömegturizmusával szemben megpróbál alternatívát képviselni. A tanulmányok bemutatják a medence jellegzetes szereplőit – a „bebírók” (házat vásárló idegenek) különböző generációit, az őslakosokat, a medencével hivatalból foglalkozó kulturális brókereket –, a közöttük fennálló és állandóan újratermelődő konfliktusokat, amelyeknek tétje a terület feletti szimbolikus ellenőrzés megszerzése. A kötetben található tanulmányok jelentős részét a tanszék hallgatói (Bódi Jenő, Pulay Gergő, Gyuricza Eszter, Jedzinák Krisztina és Márkus Hajnalka) írták.

- Szijártó Zsolt: A kastély, a falu és az erdő. A lokalitás képei Belső-Somogyban. Pécs, 2002, PTE BTK Kommunikációs Tanszék.. A kiadvány egy Pécsett 2002. novemberében megrendezett kiállítás katalógusa. A kiállítás a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék által Somogyfajszon és környékén végzett kutatás eredményeit összegezte. A kutatás célja egy meghatározott földrajzi tér történelmi alakváltozatainak feltárása volt, társadalomtudományos és képzőművészeti eszközök felhasználásával.

- Mester Tibor: Sémaelmélet az antropológiában. Pécs, 2002, PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék (Diplomamunkák 2.). A kötet a kognitív antropológia legújabb, a 90-es évek közepén (a kognitív tudományok robbanásszerű fejlődésével párhuzamosan) kialakult irányzatát ismerteti, mely integrálja a kulturális tudásról szóló új elképzeléseket, és fontos pontokon kapcsolódik a posztmodern kultúraelméletekhez, valamint a kognitív tudományok egyes új irányzataihoz. A szerző számba veszi az elmélet-történeti előzményeket, majd a kognitív irányzat újjáélesztését célzó törekvések kritikai elemzésén keresztül arra is felhívja a figyelmet, hogyan fejleszthető tovább az eredeti elgondolás.

- Horányi Özséb hatvan éves. 1-3. kötet, Janus (10), 2002. Szerk. Szijártó Zsolt, társszerkesztők Béres István, Havasréti József, Somlyódi Nóra. A kötet írásai a kommunikációkutatás kiemelkedő alakját, az iskolateremtő professzort köszöntik. Etnográfusok, kommunikációkutatók, irodalomtörténészek, pszichológusok, nyelvészek, filozófusok számolnak be azokról a kapcsolatokról, melyeket saját kutatásaik, illetve Horányi Özséb tudományos munkássága, illetve tanári tevékenysége között húzódnak meg.

- Fejős Zoltán - Szijártó Zsolt (szerk.): Turizmus és kommunikáció. Budapest – Pécs, 2000, Néprajzi Múzeum – PTE BTK kommunikációs Tanszék. (Tabula könyvek 1.). A turizmus mint kulturális-társadalmi rendszer nem redukálható a turizmus-iparág működésére. Az utazás, a turistáskodás sohasem tisztán személyes elhatározás dolga, hanem az idegenség folyamatos megtapasztalásának legáltalánosabban elterjedt, nyilvános elve. A turizmus az idegenekkel való találkozás legmindennapibb, intézményesült formájaként lehetővé teszi az idegenek megjelenését a saját életvilág horizontján belül, kizökkent a mindennapokból. Az idegeneket látva megtanuljuk önmagunkat is kicsit ‘kívülről’ látni, ahogyan azok néznek bennünket, akik számunkra idegenek. A turizmus egyike a társadalom nagy diskurzusainak; különböző megjelenési formái pedig különböző társadalmi csoportok kísérletei, hogy egy adott társadalmi-kulturális kontextushoz kapcsolódva válaszoljanak a „kik vagyunk, hol állunk, mit tehetünk?” kérdésekre.

- Béres István - Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Budapest, 1999, Osiris. Az egyetemi tankönyv a társadalmi kommunikáció elméletével és részterületeivel foglalkozó tanulmányokat közöl. Fontosabb témakörei: személyközi, szervezeti, kultúraközi kommunikáció; az írásbeliség és az új médiumok kapcsolata, a tematizáció, képelmélet, megismerés-tudomány, kultúraelmélet és kommunikáció kapcsolatai.