Közös állásfoglalás a kommunikációs alapképzés tervezett megszüntetéséről

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Corvinus Egyetem, az ELTE, az Eszterházy Károly Főiskola, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció- és médiatudományt oktató tanszékei, a Médiakutató Alapítvány mélységes aggodalmukat fejezik ki az elmúlt napokban nyilvánosságra jutott minisztériumi tervezet miatt, mely 2016-tól – más szakok mellett – megszüntetné a kommunikáció- és médiatudomány alapszakot. 

Nem vonjuk kétségbe a ma létező szakstruktúra felülvizsgálatának szükségességét, de úgy véljük, a döntést megfelelő szakmai előkészítésnek kell megelőznie. A Magyar Rektori Konferencia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Bizottságának 2015. február 25-én tartott munkaértekezletén a Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár által előterjesztett anyag csupán a minisztérium szakértőinek véleményére támaszkodik. Tisztában vagyunk azzal, hogy pillanatnyilag egyeztetési folyamat zajlik. Ám éppen ahhoz, hogy ez az egyeztetés szakmailag megalapozott, lehetőség szerint konszenzusos végeredményhez vezessen, szükségesnek tartjuk a minisztériumi tervezet legfontosabb belső szakmai fórumok számára való nyilvánosságra hozatalát, hogy azt egyebek mellett tárgyalhassa a felsőoktatás minőségbiztosítási szervezete, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, illetve annak érintett szakbizottságai, valamint a hallgatói érdekképviseletek. 

Megtárgyalandó egyebek mellett, hogy milyen korlátok mentén lehet a szakracionalizálás vezérfonala a munkaerő-piaci hasznosíthatóság. De már most szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a február 25-i munkaértekezleten a résztvevők számára kiosztott Frissdiplomások munkaerő-piaci helyzete 2014 című, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft Felsőoktatási Osztálya által összeállított anyag szerint a kommunikáció- és médiatudomány BA szakot elvégzettek munkaerő-piaci beágyazottsága kifejezetten jó. Ennek alapján is elfogadhatatlan az az ülésen elhangzott vélemény, amely a kommunikáció- és médiatudomány alapszak megszüntetését egyfajta „közvélekedéssel” indokolná. Az adatok ugyanis éppen azt bizonyítják, hogy a minisztérium által a kommunikáció- és médiatudományi képzésekkel szemben előszeretettel hangoztatott három érv – a szakon végzett hallgatók elhelyezkedésének nehézsége, a képzési terv elavultsága és a túlképzés ténye – mindegyike hamis. A közzétett adatok alapján nem a szak megszüntetése, inkább támogatása volna ésszerű. 

A szak tematikája – kihasználva Képzési és Kimeneti Követelmények által biztosított mozgásteret – az elmúlt 10 évben folyamatosan korszerűsödött, alkalmazkodott a gyorsan változó mediális és médiaipari környezethez. Az egyetemi képzések nyomon követik a szakterület változásait, felhasználják a nemzetközi szakirodalom és kutatások legfrissebb eredményeit. A kor egyik legfontosabb tudásipari ágazatához kapcsolódó kommunikáció- és médiatudományi alapszakot a világ egyetemein nem megszüntetni akarják, hanem ellenkezőleg: pótlólagos forrásokat biztosítva próbálják fejleszteni. 

A kommunikáció- és médiatudomány szakra jelentkezők az irreálisan magasra szabott bejutási pontszám miatt 2013 óta alig részesülnek állami finanszírozásban. Az önköltséges képzésben résztvevők létszáma az elmúlt években konszolidálódott, a képzőhelyek körében is lezajlott egy koncentrációs folyamat. Jelen intézkedésével az Államtitkárság olyan szak megszüntetését tervezi, amelynek tanköltségét nem az állam, hanem a családok fizetik meg. A tervezett intézkedés megvonná a magyar társadalom tagjaitól azt a lehetőséget, hogy a középiskolát végzett gyermekek egy bizonyos tudásterületen – családjuk költségén – a magyar felsőoktatás rendszerén belül tanulhassanak. Pontosan ellenkező intézkedésre volna szükség: az állam által támogatott helyek számának növelésével kellene megteremteni a társadalmi esélyegyenlőség feltételeit azon tehetséges fiatalok számára, akiknek családja anyagi okok miatt nem tudja vállalni a költségtérítéses képzést.

Kérjük érveink megfontolását és állásfoglalásunknak a további egyeztetési folyamatok során való figyelembe vételét. 

 

Aczél Petra
intézetigazgató egyetemi docens
Corvinus Egyetem
Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet

 

Bajomi-Lázár Péter
főszerkesztő
Médiakutató Alapítvány / Médiakutató médiatudományi folyóirat

 

Hamp Gábor
tanszékvezető egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Szociológia és Kommunikáció Tanszék

 

Müllner András
tanszékvezető egyetemi docens
ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék

 

Pólya Tamás
tanszékvezető egyetemi docens
Eszterházy Károly Főiskola 
Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

 

Szajbély Mihály
tanszékvezető egyetemi tanár
SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék 

 

Szijártó Zsolt
tanszékvezető egyetemi docens
PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

Letölthető PDF formátumban a linkre kattintva.