Homlokzatok és szimbólumok - a szocializmus archeológiája

2014. szeptember 26 - október 10.

Katharina Roters műhelykiállítása a re: public galériában. Az eseményre 2014. szeptember 26-án  a Kutatók éjszakája programsorozat pécsi rendezvényei keretében került sor. A kiállítást Pucher István kőművesmester (Kozármisleny) és Szolnoki József független filmes nyitotta meg egy sajátos performansszal.

A mester saját szerszámaival tartott bemutatót, ahogyan évek-, évtizedek óta a kockaházak sajátos ornamenseit készíti. Köszöntőt mondott Szijártó Zsolt, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője.

A megnyitót követően 20 órától került sor az E/25-ös épület 3. emeletén Katharina Roters Hungarian Cubes – szubverzív ornamentikák a szocializmusban (Park Books, 2014) című könyvének bemutatójára.

A beszélgetés résztvevői voltak: Katharina Roters képzőművész, Somogyi Krisztina építészkritikus, Szijártó Zsolt kultúrakutató és Szolnoki József. A beszélgetés moderátora: Medvegy Gabriella építész volt.

A galéria falára a látogatók is felrajzolhatták a maguk kockaházait.

 

Néhány kép az eseményről:
Előző blabla 1/14 Következő

 

/ partnerek: TEMPUS Közalapítvány, Park Books, PTE BTK, ZsÖK NKft., fotók: Horváth Gábor

 _______________________________________________ 

Hungarian Cubes – szubverzív ornamentikák a szocializmusban: ezzel a provokatív címmel jelent meg 2014-ben egy kötet a svájci Park Books kiadásában. http://www.park-books.com/index.php?lang=en&page=books&view=co&booktype=...

A látszólag távoli téma valójában nagyon is közeli: a magyarországi falvak, külvárosok képét mindmáig meghatározzák a hatvanas-hetvenes években épült kockaházak, melyeket építtetőik különböző homlokzatdíszítésekkel (geometrikus és organikus alakzatokkal) láttak el. A szocialista építésügy által preferált lakótelepekkel szemben e „kalákában” készült házakat a kultúrpolitika rossz szemmel nézte, építtetőiket több nyilvános vitában próbálta ellehetetleníteni. Ám ezek a törekvések nem jártak sikerrel: a magánerős építkezések folytatódtak, s ennek eredményeképpen a kockaházak és ornamentikájuk a magyar táj jellegzetes alkotóelemei lettek.

A korábban Pécsett is tanulmányokat folytató képzőművész, Katharina Roters több éves, az egész ország területére kiterjedő kutatómunka során felgyűjtötte és lefotózta ezeket a pusztuló- és eltűnő félben levő házakat és díszítéseket. (A feldolgozott anyag nem elhanyagolható része Dél-Dunántúlról, ezen belül is Baranya megyei településekről származik.) A fényképeket tanulmányok egészítik ki, amelyek a jelenséget különböző társadalom- és művészettörténeti kontextusokban helyezik el.

A kötet megjelenésekor jelentős médiavisszhangot váltott ki: a legnagyobb on-line hírportálok (index, hvg) http://index.hu/nagykep/2014/07/08/magyar_kocka/, a rádiók mellett a kereskedelmi televíziók (egyebek mellett a Fókusz) szerkesztői is felfedezték. A téma váratlan nemzetközi népszerűségét jól mutatja, hogy a Wired folyóirat éppúgy foglalkozott vele, mint a CNN, illetőleg a Die Zeit. http://www.wired.com/2014/08/the-amazing-art-on-these-communist-era-hous... és http://www.zeit.de/reisen/2014-05/fs-katharina-roters-hungarian-cubes

A történet a kiállítással nem ér véget: mivel valamennyiünk élettörténetében jelen vannak ezek a házak, kísérletet tettünk az emlékezetük előhívására. A galéria 13 méter hosszú fala egy utcává változott át, két oldalán kockaházak sablonjaival. A látogatók felrajzolhatták saját kockaházaikat, a képzeletükben élő házak ornamentikáját, s a kép alatt pár sorban az ezekhez kapcsolódó történeteiket is megoszthatták.