Beszámoló

A Z-generáció médiahasználatáról tartott konferenciát a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke, kísérőprogramként pedig idén is megrendezésre került a Mérték Médiaelemző Műhellyel közösen szervezett Mérték Médiafesztivál.

A Médiafesztivál workshopokkal vette kezdetét, ahol az érdeklődők interaktív feladatokat próbálhattak ki a média világából. Nagy Krisztina a rádiós piac rejtelmeibe vezette be a jelenlévőket. Mivel a Mérték munkatársa korábban tizennégy évig dolgozott az ORTT-nél, ezért igen nagy tapasztalattal rendelkezik e téren, amit szívesen osztott meg velünk. A rádiós frekvenciák elosztása gyakorlatilag egy nagy Monopolyhoz hasonlítható, ami viszont, mint kiderült, egyáltalán nem játék. Ugyanis a televíziózás digitális átállása miatt, ez az egyetlen terület, ahol a Médiatanács földfelszíni analóg pályáztatást végez. Egy frekvenciát hét évre szerezheti meg az adott pályázó, akinek ehhez számos követelményt kell teljesítenie.  A rádiócsatornákat alapvetően három kategóriába sorolhatjuk: országos, körzeti és helyi. A Médiatanács a monopolhelyzetet elkerülendően, természetesen szabályozza azt is, hogy egy tulajdonos mennyi frekvenciát birtokolhat. Terjeszkedés két módon lehetséges, hálózatba kapcsolással, illetve vételkörzet bővítéssel. Magyarországon jelenleg mindössze egyetlen országos rádiócsatorna működik, ez pedig a Class FM. A workshop végén a vállalkozó kedvűek lehetőséget kaptak arra, hogy a törvények ismeretében megalkossák a saját képzeletbeli rádióhálózatukat, ami közel sem olyan egyszerű feladat, mint gondolnánk.

Délután már a szekcióbeszélgetéseké volt a főszerep. Fekete Vali, a Kikötő Online főszerkesztője a kalandos kulturális vállalkozásokról faggatta három beszélgető partnerét: Hanula Zsoltot, a hetediksor.hu újságíróját, Derdák Andrást, a Sziget franciaországi képviselőjét és Bindics Gábort a pozsonyi Régi Vásárcsarnok Szövetség egyik kiötlőjét. Nehéz közös pontot találni egy filmes blog, egy európai szinten is nagy volumenű fesztivál, illetve egy kultúrközpont között, pedig van, ez pedig nem más, mint a kultúra. A jó hangulatú beszélgetés során mindhárom résztvevő egyetértett abban, hogy a kultúrába igenis érdemes fektetni, még ha Magyarországon egyelőre nem is tűnik ez egy kifizetődő területnek. A haszonszerzés nem egyszerű, nem csak egy blog, vagy egy újonnan épült szórakoztató egység, de még akár Sziget esetében sem, viszont kreatív ötletekkel, minőségi programokkal és tartalmakkal, valamint jó PR-ral egyértelműen megtérülhet a befektetett energia.  A vállalkozó szellem nélkülözhetetlen, illetve a projekt iránti „szerelem” is, ugyanakkor az állami forrás a kultúrában igencsak veszélyes lehet: „mocsárra építeni nem szabad, márpedig a politika pedig az”- mondta Derdák András. Bindics Gábor is egyetértett abban, hogy politika csak abban az esetben lehet alkalmas a segítségre, ha kész helyzetek elé állítják, erre pedig a média egy lehetséges eszköz. A közösségi oldalak szintén hasznosak lehetnek ilyen szempontból, abban az esetben, ha az emberek képesek tudatosan használni őket.

Urbán Ágnes a pécsi média jelenlegi helyzetéről beszélgetett, Fodor Józseffel (Rádió 1), Marsalkó Dáviddal (PécsMa.hu/Pécsi Hírek) és Szijártó Zsolttal (PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék). A téma apropóját a Goldfish nevű kutatás adta, amely a nagyvárosok helyi médiahasználatával foglalkozik. Ez a feltérképezés a Mrs. White Media Consultinghoz köthető, melynek nevében Incze Kinga ismertette a módszert. Mindenképpen pozitívum, hogy az eredményekből mind a hirdetők, mind pedig a médiatulajdonosok hasznos információkhoz juthatnak. A zenei berkekben Halott Pénzként ismert Marsalkó Dávid, illetve Szijártó Zsolt is egyetértettek abban, hogy manapság megfigyelhető egy trend, mely szerint az emberek elkezdtek lokálisan érdeklődni. Mivel Pécs egyetemváros, ezért a hallgatók ideális célközönséget jelenthetnek, viszont az ő speciális ízlésüket nem könnyű kielégíteni. Legtöbbször túl sok impulzus éri őket, melyek közül muszáj szelektálni, a különböző médiumoknak pedig épp ezért minimalizálniuk kell az üzeneteiket, hogy fogyaszthatóak legyenek. Szintén fontos platformot jelentenek a közösségi oldalak, a PécsMa.hu esetében például közel duplájára nőtt a látogatottság, mióta aktívan jelen vannak a Facebookon. Független helyi médiumok szinte nem léteznek, mivel önkormányzati támogatás nélkül tulajdonképpen fenntarthatatlanok lennének. Ennek ellenére nem lehetetlen politikai nyomás nélkül, eredményesen dolgozni a helyi médiában sem.

A nap utolsó szekcióbeszélgetése ugyancsak egy kifejezetten aktuális problémát tematizált. Mong Attila (Mérték), Bodoky Tamás (átlátszó.hu), Weyer Balázs (Főszerkesztők Fóruma) és Lőke András (ittlakunk.hu), az Edward Snowden féle szivárogtatók új nemzedékéről diskurált, továbbá arról, hogy ezek az ügyek mit mutatnak az átalakuló nyilvánosságról. Maga a Snowden-ügy, vagy akár a Wikileaks is egyértelműen a technológiai fejlődésnek köszönhető. Ugyan manapság egyszerűbbé vált a szivárogtatás, de sokkal kockázatosabbá is. Az óriási adatmennyiség ráadásul negatívum is lehet, mondta Weyer Balázs, aki az Origo egykori főszerkesztőjeként személyesen is érintett volt, a Wikileaks-botrány kirobbanásakor. Szinte lehetetlen átfésülni minden dokumentumot, ugyanúgy nincs fontossági sorrend a kiszivárogtatott információknál, ahogy a hétköznapi híreknél sem, ami nem könnyíti meg az újságírók dolgát. Komoly változás az is, hogy míg régen személyes bizalmi kapcsolat volt a forrás és az újságíró között, addig ma már névtelenül adhat ki információkat akárki. A kiszivárogtatás másik sarkalatos pontját az etikai problémák jelentik, amik Magyarországon fokozottan jelen vannak. Hiába a forrásvédelem, az emberek nem bíznak eléggé a sajtóban, annak ellenére sem, hogy jogilag volt előrelépés ezen a területen, az új forrásvédelmi törvénynek köszönhetően.

A péntek reggel szintén workshopokkal indult, Morocz Fruzsina a zeneipari menedzsmentet, Nagy Krisztina a médiaoktatást, Polyák Gábor pedig a társadalmi célú hirdetéseket, illetve a politikai reklámokat mutatta be közelebbről a hallgatóságnak.  A kerekasztal-beszélgetések már délelőtt elkezdődtek, korábbi pécsi kommunikáció szakos hallgatók beszélgettek a szakmáról és lehetőségekről. Guld Ádám (PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék), Egyed Zsuzsanna (FAO), Gyuricza Eszter (Alexandra), Haulis Zoltán (Progressive Productions) és Németh Boglárka (ELTE Szociológia Doktori Iskola), mind 2004 után végeztek Pécsett, de már most szép sikereket értek el karrierjükben. Különböző területeken dolgoznak, de egyetemi pályafutásuk kifejezetten hasonlónak mondható. Határozott célokkal érkeztek, és számos kutatásban vettek részt már hallgatóként, valamint gyakorlati tapasztalattal is rendelkeztek, mire diplomát szereztek. Egyetértettek abban, hogy a legfontosabb, amit a kommunikáció- és médiatudományi szaktól kaptak az maga az önreflexív szemlélet volt, amit a tanszéken oly sokszor hangoztatnak.

 

K.B.